Már egész sok lett néhol a haja, olyannyira, hogy akár borzolni is lehet és magától kócolódni is tud!
A kis ujját felemeli és úgy mutatja, mit akar. És azt nagyon akarja, aminek erőteljesen hangot is ad, ha esetleg próbálnád vaknak tettetni magad. Mert azt, hogy vak is és süket is lettél egyszerre, már egy 10 hónapos sem veszi bel! Vagyis abszolút kommunikál. Mr. Brown szerint már teljesen kompetens, kész van az életre, és csak azért nem tudja intézni az ügyeit egymaga, mert nem nagyon éri fel a pultot. Amúgy nincsenek is nagyon ügyei, így nem tudhatjuk, mire lenne képes. A belé vetett bizalom ellenére azért apuka mégis véletlenül, ám következetesen csak hátsó lábnak hívja A lábait - mert hát mászik a szerencsétlen, hangzik ilyenkor a mentegető magyarázat.
Amúgy tapsol, pacsit ad, odaadja és visszakéri a dolgokat, kukucsol, puszit dob, persze nem tudja szerencsétlen, hogy valójában mit is jelent ez, integet, amit viszont abszolút tud, mert az előszobában folyton csinálja, villanyt kapcsolgat, hintázik, táncol, tv-t irányít szintén abszolút tudatosan, és még annyi mindent, hogy már fel sem tudom sorolni, így majd inkább már csak akkor szólok, ha megtanul írni-olvasni :)
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
3 megjegyzés:
Nono, azért ne kelljen várni ennyit a következő bejegyzésre :)
venni kéne neki gyerekpultot, hogy gyakoroljon az életre. vegyetek neki ügyfélkaput, játszhat bujjbujjzoldagat :)))
nem tudhatod Mókus, lehet hogy holnap jön a bejegyzés: "ír-olvas"! viccet félretéve tök jó, hogy megint írsz és légyszi ne várj az írás-olvasásig ;)
Megjegyzés küldése