Hárman a liftben

A minap beszorultam a liftbe Benivel és egy kulmináló gyomorrontással. Babakocsi nem volt nálunk, így én a kezemben tartogattam az izgő-mozgót, aki megbabonázva próbálta elérni, és nyomkodni az összes világító emeletgombot. Mivel ez nem nagyon ment, kiabálnt. Én csitítgattam, miközben én is legszívesebben kiabáltam volna. Én sem a bezártság miatt, hanem az egyre hasogató hasfájás okán. Benyomtam a segélyhívót, ahol egy hölgy jelentkezett. Mondtam, elakadtam a liftben egy 11 hónapossal. A másik társunkról hallgattam. A hölgy nagyon empatikus volt, éreztem a hangján az aggódást. Kérte, tartsak ki, és próbáljam nyugtatni a gyereket. Amúgy a gyerek igazából nem vett észre az egész balesetből semmit, lefoglalták, és felbosszantották a villódzó gombok. Körbenéztem, próbáltam a kezembe venni az irányítást, és minden erőmmel nekiveselkedtem a belső ajtónak. Feltéptem. Kiszabadítottam a kicsimet! Hallelúja!