Nagggyon fasza kis karácsonyi ajándékot találtam ki, de mivel még nem tudom pontosan kinek járjon, ezért nem oszthatom meg a nagyvilággal. Így viszont elemészt a titkolózás, amiben abszolút nem vagyok jó. És fenn áll a nem mondhatom el senkinek elv, aminek a vége kész katasztrófa, mert az ötletet lenyúlva mindenki tudja majd azt adni a másiknak kivéve engem, hiszen ezen a fórumon már minden ismerősömmel megosztottam a nagy ötletet.
Komolyan próbálom magamban tartani, bár belülről fojtogat a kényszer. Igazából asszem ezért is született ez a post, hogy valami apró gőzt kiengedjek a palackból mielőtt felforrna az agyvíz.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
2 megjegyzés:
mondd el nekem, és megkapod (ha nem fér bele a keretbe, elmondom másnak és szövetkezem,s mivel én már célzottan, mint neked-ajándék mondom el, nem emészt a titkolózási kényszer!
nem magam, magam lepem meg, hanem mást, mást :) szóval én akarom adni, nem kapni. persze az is jó lenne, de hogy néz már ki hogy ugyanaz :)))
Megjegyzés küldése