A kb. 3nm-es erkélyünknek lelke van. Én csak terasznak hívom, hogy jobban érezze magát tőle. Olyan szépre kicsinosítottuk, hogy csak na! Van szép bambusz alja, meg nád széle, plusz a falon színes pokróc kifeszítve. Teleaggattam körbe csillag formájú karácsonyfa égőkkel is a hangulat kedvéért. Pont egy csöpp, kinyitható asztalka és két dönthető szék fér ki. Hihetetlen jó kint ücsörögni, nézni a zúgó fákat és a fasza kilátást. Még az ipod-ot és a mini hangfalát is ideiglenesen kiköltöztettem a szomszédok és a parkban sétálók egybehangzó örömére. Így a gyerekek Beethovenre és Fischer Annira ölték egymást a fűben :)
Már csak a virágok hiányoznak. Soha nem éreztem magam elveszettebnek, mint tegnap magassarkúban tipegve a Baumaxban. Mondjuk nem volt ki előtt kellemetlennek lennie, mert egy lélek nem volt közel s távol. Én meg nem igazán értem a balkonláda, egy nyári, csöpögtető, virágföld, stb. fogalmakat, így 20 perc ténfergés után sarkon fordultam. Sajna nem az ő reklámjuk az az "...és segítenek is" szöveg, mert tényleg nem :(
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
1 megjegyzés:
Igen, valóban, a virágföld külösen nagyon rejtélyesen hangzik. Vajon mi lehet??
Megjegyzés küldése