Egészen úgy tűnik, hogy új hírességgel bővült kis lakóközösségünk. Fenyő Miki után most közvetlen falszomszédságba kerültem Gusztival, az SZDSZ fiatal reménységével. A házinénik folyosói pletykái szerint épp válik feleségétől, ezért költözött most egyszál maga a kis, 50nm-es saroklakásba. Mondjuk a kilátása miatt nem sajnálom...
Én magam még nem láttam, de Mr. Brown már több találkozásról is beszámolt. Múltkor, végre hallottam, hogy csörög a rács, épp hazajött. Gondoltam kiosonok és meglesem a kémlelő nyíláson. Legalább ennyi örömöm had legyen. Lassan lopóztam az ajtóhoz, hogy még a parketta sem nyikorgott bele. Mikor odaértem és lábujjhegyre pipiskedtem, sajnos rá kellett jönnöm, nincs is kinézőkénk. Elszomorodtam, de legalább a 3 éves itt töltött idő még mindig tart érdekességet számomra.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
5 megjegyzés:
hát ez nagyon jellemző:)) de mondd, osonás közben nem is céloztad be a kinézőkét? Ami nincs?
Őrület:)
koncentráltam, hogy halk legyek. meg asszem talán a villany sem égett :)
azt hittem azt fogod írni, hogy;
1. miközben osontál, megbotlottál a papucsodban és akkora zajt csaptál, hogy Ő csöngetett be hozzátok
vagy
2. miközben osntál belebotlottál az elveszettnek hitt kulcsodba
vagy
3. Mr. Brown hangosan utánad szólt, hogy "Annus, mit leselkedsz?"
de ezt, nos ezt a végét a sztorinak nem gondoltam volna...:-)))
szerintem a harmadik volt, de nem meri bevallani... :)))
az tulzas h fiatal,
egyszer az volt...
Megjegyzés küldése